hasnyálmirigy daganat

Hasnyálmirigy daganat

A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának rosszindulatú daganatos betegsége. A hasnyálmirigy daganata a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb.

A hasnyálmirigyrák előfordulása az elmúlt évtizedekben gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő és kissé gyakrabban alakul ki férfiakban.
Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkoholfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat is tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható, így fiatal emlődaganatos nőkben 5-10 évvel később második tumorként előfordulhat.
A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki. A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.
Általános tünet az étvágytalanság és a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, korai teltségérzés, felhasi, övszerű hátba is sugárzó feszítő fájdalom, és a gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.
A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom, mely hanyattfekvő testhelyzetben fokozódik. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom. A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, az ereket, a májkapu képleteit, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe, elsősorban a májba is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek késő áttétek.
A hasnyálmirigy daganat diagnózisa
A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sajnos a 2 cm alatti daganatok kimutatásában sem a hasi CT, sem pedig az MRI vizsgált nem elég érzékeny. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra az endoszkópos ultrahang vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.
A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban az endoszkópos ultrahang vizsgálat során történik egy vékony tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy kefecitológiai mintavételre is van mód.  A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.
A hasnyálmirigyrák kezelése
A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg. Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.
Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére elvégzett ERCP és öntáguló fém stent behelyezése és ezzel a sárgaság mértékének csökkentése. Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy endoszkópos ultrahanggal történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érzőidegsejteket. A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után vagy palliatív célzattal. Céljuk a műtét után még bennmaradó daganatos sejtek számának csökkentése. Ebben a tekintetben a leghatékonyabb a Gemzar (Gemcitabin) kemoterápiás kezelés.
epehólyag és epeúti gyulladás sematikus ábrája

Epehólyag és epeúti gyulladás

Az epehólyag és epeúti gyulladás az epe falának heveny gyulladása, mely általában epekövesség talaján alakul ki. Létrejöttében a kő okozta epe elfolyási zavar és epepangás áll.

Continue reading “Epehólyag és epeúti gyulladás” »

epegörcs

Epekövesség és epehólyag kövesség

Epekövességről (cholelithiasis) vagy epehólyag kövességről (cholecystolithiasis) abban az esetben beszélünk, ha az epehólyagban kő kialakulása bizonyítható.

Az epekövesség az európai népesség 15 százalékát érinti. Az epehólyag kövesség gyakrabban fordul elő a nők körében mint férfiakban, kockázati tényezőt jelent az epekövesség családi előfordulása, az elhízás, a magas vérzsír értékek, a terhesség és a szoptatás időszaka, valamint a drasztikus fogyókúra.

Az epehólyag kövességre (cholecystolithiasis) hajlamosíthat még a  cukorbetegség és az epesav-visszaszívódás zavarával járó állapotok. Májcirrhosisban és Crohn-betegségben előfordulása a 20-30 százalékot is eléri. Az epekövek lehetnek koleszterin (80 százalékban) és bilirubin (20 százalékban) kövek. Míg előbbiek az epében túltelítetté váló cholesterin kicsapódása révén jönnek létre, utóbbiak a fokozott vérfestéklebomlás (haemolysis) során képződhetnek. Az epe körülbelül 80 százalékát víz alkotja, ebben oldva cholesterin, epesavak és foszfolipidek találhatók 5-70-25 százalékos arányban. Ha ezen arányok eltolódnak, az epe cholesterinre túltelítetté válik és megindulhat a kőképződés.
Az epehólyag kövesség kimutatására a hasi ultrahang vizsgálat a gold standard diagnosztikus eljárás. A hasi ultrahangos vizsgálattal észlelt epeköves betegek 75 százaléka panaszmentes epekőhordozó. A fennmaradó esetekben a következő jellegzetes epés panaszokat várhatjuk: epegörcs (epecolica): felhasi, jobb bordaív alatti görcsös (enyhülő-erősödő) fájdalom, mely a hátba, a jobb vállba sugározhat; hányinger, epés hányás; böfögés; nem típusos panaszok (epés dyspepsia): felhasi teltségérzés, puffadás, bizonyos ételek fogyasztása után jelentkező tünetek.
Epegörcs esetén görcsoldók (No-Spa, Buscopan, nitroglicerin), erősebb panaszok esetén fájdalomcsillapítók javasoltak. Emellett legalább egy napos koplalás, majd zsír- és fűszerszegény diéta javasolt.  Néma epekövek esetén kezelésre nincs szükség, de az évtizedek óta fennálló epekövesség által fenntartott állandó kismértékű epehólyag-gyulladás fokozza az epehólyagrák kialakulásának kockázatát, ezért családi halmozódás, gyulladásra utaló ultrahangos kép mellett szintén javasolt a műtéti megoldás. Panaszos epekövesség elsőként választandó megoldása a laparoscopos epehólyag-eltávolítás (a műtét során a teljes epehólyagot eltávolítják, nem a köveket veszik ki az epehólyagból, mert a funkciójában sérült epehólyagban hamarosan újabb kövek képződnének).
A sebészi beavatkozás (laparoscopos cholecystectomia) során három-négy pár cm-es hasi metszésen keresztül veszik ki az epehólyagot, így pár nappal a műtét után a beteg otthonába távozhat. Válogatott esetekben akár “egynapos sebészet” keretein belül is sor kerülhet a műtétre. Ha a laparoszkópos módszer valamilyen szövődmény miatt nem alkalmazható, nyitott epehólyag-eltávolítás szükséges. Az epehólyag eltávolítást követően a diéta folytatása szükséges, mert bár epeköves görcs nem várható (kivéve, ha epevezeték-kő képződik), az epehólyag raktározó funkciója kiesik, az epe folyamatosan jut a nyombélbe. Nagyobb mennyiségű zsíros étel elfogyasztását követően a nem teljes emésztés miatt haspuffadás, teltségérzés, esetleg hasmenés jelentkezhet.
A nem műtétes eljárások (gyógyszeres epekőoldás, epekő zúzás) az alacsonyabb sikerarány, a hosszas kezelés és a gyakori kőújraképződés miatt nem terjedtek el.
endoszkópos ultrahang

Endoszkópos ultrahang

Az endoszkópos ultrahang egy olyan kombinált technológia (endoszkóp és ultrahang szkenner), mely alkalmas a nyálkahártya belső rétegeinek és a környező szervek diagnosztikus vizsgálatára. Continue reading “Endoszkópos ultrahang” »

Hasi és kismedencei ultrahang

Ultrahang vizsgálatok

Az ultrahang vizsgálat napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, elsősorban a hasi, a kismedencei és a szív ultrahang vizsgálatok elterjedtek a gyakorlatban. Continue reading “Ultrahang vizsgálatok” »

Epekövek

Epekövesség és epegörcs

Az epekövesség az európai népesség 15 százalékát érinti. Az epekövek lehetnek koleszterin (80 százalékban) és bilirubin (20 százalákban) alkotta epekövek. Continue reading “Epekövesség és epegörcs” »